Mit kell átgondolni az alaplap vásárlása előtt?

Az alaplap az egyik legfontosabb részegysége a számítógépnek, mivel befolyással van arra, hogy milyen típusú komponenseket választhatunk a többi hardverből. Ráadásul alapvetően ritkán cseréljük le, így hosszabb távon is kell terveznünk, miközben a technológia folyamatosan fejlődik.

Felhasználóként annyit elegendő tudnunk erről a részegységről, hogy nyomtatott áramköri lap az alapja, melyet a szakzsargonban gyakran hívnak NYÁK-lapnak. A rá nyomtatott csíkok valójában vezetékek, melyek a többi komponenst egymással és a központi egységként működő processzorral kötik össze. Alaplap nem csak a számítógépben található, hanem gyakorlatilag minden elektronikai termékben, legyen szó mobiltelefonról, tabletről, televízióról vagy akár egy számológépről.

A számítógépre szerelt áramkörök, tranzisztorok, ellenállások, csatlakozók és más részegységek forrasztással kapcsolódnak a megfelelő helyre, ezért ezek együttese adja azt meg, hogy milyen célra használható az adott termék. Az ideális alaplap kiválasztásához azonban számos dolgot át kell gondolnunk, ezeket vesszük sorban a következőkben.

Platform

A megfelelő alaplap kiválasztásakor első sorban azt kell eldöntenünk, hogy az AMD vagy az Intel cég processzorait szeretnénk használni. Ezek ugyanis eltérő aljzatokba (socket) illenek, így a megfelelő alaplappal kell rendelkeznünk. Sokszor a gyártó különböző CPU szériáinak is más a foglalata, ezért alaplapot és processzort mindig együtt választunk.

Az  aljzaton kívül fontos még a chipset ellenőrzése, ez az alaplapon lévő szoftverek és hardveres dolgok együttese, melye lehetővé teszi a komponensek közötti kommunikációt. Ezt is támogatnia kell a processzornak az együttműködéshez.

Itt nem érdemes felsorolnunk az éppen elérhető aljzatokat és chipseteket, mivel ezek az információk eléggé gyorsan elavulnak, és felhasználóként nem is igazán fontos naprakésznek lennünk bennük. Mindenképpen érdemes viszont megkérdeznünk a számítógép bolt munkatársait, akik a terveinknek megfelelő konfigurációt állítanak össze, ők el tudják mondani, melyik alaplap, melyik processzorral működik együtt.

Méret

A következő fontos dolog egy alaplapnál a méret, mivel ez is számos dologra lehet befolyással a számítógép összeszerelésekor. A legnépszerűbb alaplap méretek a Mini-ITX, a microATX és az ATX, ezeken kívül érdemes még megemlíteni a szerverekbe készült alaplapokat is, mivel azok jellemzően sokkal nagyobbak.

Az otthoni felhasználóknak készült számítógépekbe, illetve az irodai gépekbe illeszkedő három specifikáció nem csak a méretében más, hanem abban is, hogy hány darab komponens szerelhető rájuk.

A Mini-ITX méret maximum 170mm x 170mm-es, egy bővítőhellyel rendelkezik, 2 DIMM méretű memória szerelhető bele, maximum 1 GPU-t használhat, a SATA portjainak száma pedig maximum 6.

A microATX mérete 244mm x 244mm, a bővítőhelyeinek száma 4, melyek mellett akár 4 DIMM méretű memóriahelye, maximum 3 GPU-ja, illetve maximum 8 SATA portja lehet.

Az ATX mérete a legnagyobb, az ilyen alaplapok a szabvány szerint 305mm x 244mm méretűek. Ezeknél a termékeknél 7 bővítőhely van, maximum 8 darab DIMM memóriamodult tudnak fogadni, a GPU-k száma maximum 4, a SATA portok száma pedig maximum 12 lehet.

Természetesen a fentieknél jóval több méret létezik, az angolul motherboard form factornak nevezett kvázi szabványokból a Wikipédia is legalább 45-öt sorol fel. Azonban máig az említett 3 méret a leggyakoribb, és a számítógépházakat is ez alapján osztályozzák. Ennek megfelelően, amikor ATX méretű alaplapot vásárolunk, ahhoz ATX házra lesz szükség.

Bővítőhelyek

Az alaplapra csak azok a dolgok vannak rászerelve, amelyek feltétlenül szükségesen a számítógép működéséhez. Ha drágább lapokat veszünk, azokon lehetnek extra chipek, de általában nem ezek a termékek a jellemzők a piacon. A leggyakrabban vásárolt alaplapok már tartalmazzák a GPU-t és a hangért felelős chipet, ezért elég csak rádugni a monitort és a hangfalat a számítógépre, hogy azonnal filmezhessünk, zenét hallgathassunk. Szinté integrálva van már a hálózati forgalmat vezérlő chip is.

Ha ezek teljesítménye vagy minősége már nem elég, akkor jönnek a képbe a bővítőkártyák, melyeket az alaplapon található slotokba dughatunk. Így kerülhet bele a gépbe videokártya, hangkártya vagy speciális hálózati kártya is. Hogy milyen bővítőhelyek vannak az alaplapon, azt mindig ellenőrizni kell, és a felhasználási módnak megfelelő terméket választani.

Portok és csatlakozók

Szintén erősen megkülönbözteti az alaplapokat a rajtuk található portok és csatlakozók száma és típusa. Ezek azok a helyek, amelyeken keresztül a komponensek és a külső hardverek ráköthetők a számítógépre. Elhelyezkedésük alapján lehetnek belsők és külsők, utóbbiak az alaplap oldalán találhatók meg, és a számítógépház hátulján, egy kivágáson keresztül érhetők el.

Az alaplapon található audió csatlakozó továbbítja a hangot a gépház hátulján és elején lévő jack portokhoz. Ma már gyakori, hogy ház mindkét oldalán van ilyen csatlakozó, ezért nem kell hátul keresgélni a megfelelő lyukat a fülhallgató vagy a hangfal rádugásához. Szintén ezen a területen kell rákötni a ház elülső paneljét, mely a bekapcsoló- és reset gombot, illetve ledeket tartalmazhat.

Az alaplapon kapnak helyet még a SATA csatlakozók, ezek a HDD-ket és SDD-ket kötik rá a gépre. Viszonylag új csatlakozó az M.2 SSD-k számára kialakított hely, amivel az új generációs tároló lapkák dughatók rá.

A már említett, számítógép hátulján található csatlakozó területen kaptak helyet az USB portok, a számítógép és billentyűzetnek fenntartott PS/2 portok, a HDMI portok, illetve a VGA port, és a hálózati csatlakozó. Ezek nagyjából a szokványos portok napjainkban, de vannak olyan alaplapok is, melyek másféle opciókat is kínálnak. Köztük sokszor bukkan fel a DVI port, a DisplayPort vagy újabban az olyan speciális USB csatlakozók, mint a USB Type-C.

Általánosságban elmondható, hogy a számítógép bolt segít az egymáshoz illő alkatrészek összeválogatásában, amibe beletartozik az alaplap, a processzor, a memória, a GPU, az SSD és a szükséges portok megléte is.