Szűrés
Márka
(12)
(18)
Szállítás
(29)
(1)
Magszám
(1)
(4)
(1)
(1)
Foglalat típusa
(4)
(6)
Processzor típusa
(4)
(3)
(5)
(2)
(3)
(6)
(3)
(2)
(2)
Processzor technológiája 
(2)
(18)
(10)
Termék státusza
Kategóriák
Kategóriák
Szűrés
Márka
(12)
(18)
Szállítás
(29)
(1)
Magszám
(1)
(4)
(1)
(1)
Foglalat típusa
(4)
(6)
Processzor típusa
(4)
(3)
(5)
(2)
(3)
(6)
(3)
(2)
(2)
Processzor technológiája 
(2)
(18)
(10)
Termék státusza
TOP termékek
Tanúsítvány
SSL Certificate
Árukereső, a hiteles vásárlási kalauz
Fizetési megoldás
Termékajánló

Processzor


Sorrend:
-17%
-11%
-14%
-17%
Intel Pentium Gold G6600 4.2GHz 4MB 1200 Box (BX80701G6600)
41 990 Ft  34 990 Ft
Nincs raktáron
Sorrend:

Mi az a processzor?

A processzor a számítógép központi műveletvégző egysége, nélküle nem képzelhető el a modern számítástechnika. Az angol elnevezése, a Central Processing Unit kifejezésből alakult ki a CPU rövidítés, ami magyar nyelven is széles körben elterjedt. Emellett itthon sokszor nevezik még procinak is.

A CPU a legelső személyi számítógépek óta velünk van, a két fő gyártó a területen az AMD és az Intel. Ezek olyan terméknevekkel uralják le a piacot, mint a Ryzen, illetve az i-széria (i3, i5, i7, i9), Pentium vagy Celeron.

A processzor az alaplapra van szerelve, és kényes alkatrésznek számít, ezért tapasztalat nélkül nem érdemes neki fogni a cseréjének. Ennek lehetősége amúgy is korlátozott, mivel az alaplapra szerelt processzorfoglalat (socket) meghatározza, hogy milyen típusú processzor szerelhető az adott termékre.

Milyen jelölésekkel és elnevezésekkel találkozhatunk a CPU-k esetében?

A processzorra jellemző egyik érték az órajel, amit régebben MegaHertz-ben (MHz), ma már GigaHertz-ben (GHz) adnak meg. Az órajel mértéke, hogy „hány GigaHertz-es” alapvetően befolyásolja a műveletvégzés sebességét. A CPU működése során ciklusokban dolgozik, melyet a bele szerelt oszcillátor határoz meg. Minden ciklusban milliárdnyi apró tranzisztor változtatja meg az állapotát, ezáltal elvégezhetők azok az elemi műveletek, melyekre minden számítógépes program felbontható.

Egy 3,2 GHz-es processzor például 3,2 milliárd ciklust hajt végre másodpercenként, ebből már jól látható, hogy minél nagyobb ez az érték, annál nagyobb teljesítményű az adott CPU. Egy évtizeddel ezelőttig el is lehetett dönteni két proci erősorrendjét azáltal, hogy melyik működött nagyobb órajelen.

Azóta ez kissé bonyolultabbá vált, mivel megjelentek a processzormagok. Ezek lényegében önálló egységek a CPU-n belül, melyek egymással párhuzamosan tudnak működni. Az egyes folyamatok emiatt szálakra bontódnak, és a magok a szálakon dolgoznak. Fontos tudni, hogy a többmagos CPU-kat csak akkor tudják kihasználni a szoftverek, ha a programozás során így készültek el, még ma is léteznek olyan programok, amelyek nem tudják kiaknázni ezt az előnyt.

Az Intel processzorgyártó néhány éve kifejlesztette a Hyper-Threading nevű technológiát, amelyet követett a konkurens AMD saját SMT-je (Simultaneous multithreading). Ezek olyan fejlett szervezési megoldásokat használnak, melyek lehetővé teszik, hogy egyetlen processzormag két virtuális feladatszálat is feldolgozzon egy időben. Bár az nem jelenthető ki, hogy egy Hyper-Threading kétmagos processzor ugyanannyi feladatot tud elvégezni, mint egy ezzel a technológiával nem rendelkező négymagos CPU, de azért jó hatásfokkal megközelíti az utóbbi modellt.

A két technológia miatt ma már a CPU-knál a magok mellett feltüntetésre kerül a (virtuális) szálak száma is, ami a gyakorlatban a duplája a magoknak.

A harmadik fő jellemző, amivel a processzoroknál találkozni lehet, a belső cache. Ezeket L1, L2, L3 cache néven is nevezik, ahol az L betű az angol level szóból származik, a magyar jelentése a szint. A cache már jó ideje a processzor része, mivel a rendszermemória (RAM) még mindig nem volt elég gyors a CPU számára. Emiatt a háttértárról kiolvasott adatok előbb a RAM-ba kerültek, majd onnan a processzorba épített cache memóriába, végül pedig magába a processzor műveletfeldolgozó egységébe.

Mivel a cache szupergyors memóriatípus, ezért nagyon drága, így a méretének felhasználása jelentősen megdrágítja a CPU gyártását. Emiatt a cache memóriát is több szintre osztották, így alakult ki az L1, L2 és L3 cache, amelyek a sor elejétől a vége fel haladva egyre lassabbak, viszont egyre nagyobb méretűek. Egy processzor műveletfeldolgozó sebességét a 3 cache memória mérete is meghatározza, prémium termékekben ezek nagyobbak, mint a belépő szintű prociknál.

A mai, modern CPU-k esetében az L1 cache mérete pár száz kilobájt, az L2 cache mérete néhány Megabájt, az L3 cache-é pedig általában 32 MB. Évekkel ezelőtt az L3 cache még az alaplapra volt szerelve, azóta bekerült a CPU tokozásán belülre.

Ha két processzorról kell eldönteni, hogy melyik az erősebb, akkor fontos, hogy milyen felhasználásra keresünk számítógépet. Az olyan szoftverek, melyek nem használják ki a Multi-Threadinget, nem részesülnek ennek a technológiának az előnyeiből. Ettől függetlenül alapvetően a CPU órajele, a magok száma, illetve a 3 szintű belső cache memóriák mérete határozza meg a sorrendet. Mivel az sorrend felállítása még szakemberek számára is nehéz, ezért olyan internetes összehasonlító oldalak születtek, ahol két vagy több CPU pontos típusát megadva, meghatározzák az erősorrendet a különféle felhasználási módokra.

Mit kell tudni az Intel processzor neveiről?

Az AMD eléggé konzekvensen használja a processzor termékeinek neveit, az Intelre azonban ez nem mindig mondható el. Az amerikai vállalat máig jól csengő, legendás CPU márkaneve a Pentium, mellyel párhuzamosan elkészítette a Celeron processzorokat is. Bár ezek a nevek már 1993, illetve 1998 óta velünk vannak, mind a mai napig léteznek.

2008 óta létezik az Intel i-series nevű sorozata, ahol a belépő szintű processzorok az i3 elnevezést kapták, a közepes kategória az i5-öt, míg a legjobb termékek az i7-et. Később bevezetésre került az i9 processzorcsalád is, mely a csúcskategóriát jelentette. Napjainkra mind a négy családból folyamatosan érkeznek az újabb processzorok, így egy idő után óhatatlanul is elmozdult az erősorrend. Az nyilván nem jelenthető ki biztosan, hogy egy több éves i5-ös processzor biztosan erősebb egy vadiúj i3-nál, de az aktuális kínálatra igaz az i3-i5-i7-i9 erősorrend.

Még ma is léteznek Intel Pentium és Intel Celeron processzorok, ezek a belépő szintű számítógépekbe és laptopokba kerülnek, és teljesítményben elmaradnak az i-széria tagjaitól. A sokféle elnevezés és a folyamatosan zajló fejlesztések miatt továbbra is érdemes igénybe venni az internetes CPU összehasonlító szolgáltatásokat.

Az AMD esetében 2017 óta a Zen magra épülő processzorok vannak forgalomban, melyek a Ryzen 1000-es, 2000-es, 3000-es, 4000-es, 5000-es sorozatba, a Ryzen Threadripper családba vagy az RX Vega sorozatba tartoznak. Az AMD szerverekbe szánt processzorai jelenleg az AMD EPYC néven futnak.