Mi az SSD meghajtó?

Az SSD meghajtó az angol Solid State Drive kifejezés rövidítése, ami a félvezető alapú meghajtót jelenti. A nevét onnan kapta, hogy az adattárolásra félvezető memóriachipeket használ, ezzel sokkal modernebb megoldásnak számít a hagyományos, mágneslemez alappú háttértáraknál.

A technológia az elmúlt évtizedben is gyorsan fejlődött, aminek olyan nemzetközi cégek a motorjai, mint a SanDisk, a Samsung, a Kingston, az AData, az Intel vagy a Western Digital.

Az SSD meghajtók előnyei

Az SSD meghajtók számos előnnyel rendelkeznek a klasszikus HDD-kkel szemben. Az egyik legfontosabb ezek közül a sebesség, ahol magasan verik a mágneslemezes egységeket. A SATA SSD-k akár a másodpercenkénti 570 MB-os olvasási sebességet is biztosítani tudják, amivel nagyjából ötször gyorsabbak, mint a HDD-k. Az NVMe SSD-k pedig még ennél is többet tudnak, elérhető velük a 3000 MB-os olvasási sebesség, ami 25-szöröse a mágneslemezes háttértárak hasonló értékének.

Ezek az eltérések mind az asztali számítógépek, mind a laptopok esetében észrevehetők. A korábban több tíz percig tartó nagy méretű adatmozgatási műveletek jelentősen felgyorsulnak, és az operációs rendszer is pillanatok alatt betölt. Megszűnnek a HDD-re jellemző rendszerfagyások, mivel a processzor és a memória sokkal gyorsabban megkapja az adatokat az SSD-től.

A sebesség nem csak az adatok egyik helyről a másikra történő mozgatása során észlelhető, hanem az állományok megnyitásakor is. Míg a merevlemeznek kell egy kis idő, míg a korongok elfordulnak és az olvasófej hozzájut a bitekhez, addig az elektromos elven működő SSD-nek erre nincs szüksége. Emiatt a fájlok megnyitásakor is mintegy 30%-kal gyorsabb.

Szintén jelentős előny a tartósság. Mivel az SSD meghajtó nem rendelkezik mozgó alkatrészekkel, ezért komolyabb ütéseket is el tud viselni. Míg a leejtése után egy HDD gyakran tönkre megy, az SSD a legtöbb esetben nem károsodik. A normál használatra is igaz ez az előny, az SSD tárolóban nem mozog író-olvasó fej, ezért tovább bírja.

Az SSD technológia felbukkanásával érkezett el a kompakt hardverek ideje, hiszen míg a merevlemeznél a gyártók bizonyos fizikai korlátokat nem tudtak átlépni, az SSD esetében hatalmas tere van a kicsinyítésnek. Az ultrabookok, tabletek már profitálnak ebből, de egy teljesen hétköznapi laptopban is könnyen elhelyezhető egy ilyen tárolóegység.

Egy SSD-nek gyakorlatilag nincs hangja, az asztali számítógép vagy laptop teljesen csendben tud vele működni. Már a beszerelését követően megszűnik az a jellegzetes kerregő hang, amit a HDD a terhelése alatt hallat.

A környezetvédelmi és takarékossági megfontolások alapján is az SSD a jobb választás, hiszen akár 50%-kal kevesebb energiát fogyaszt a működése során, mint a HDD. Különösen fontos ez a laptopoknál, ha akkumulátorral működnek, hiszen így hosszabb használati idő érhető el velük.

Milyen típusú SSD meghajtók léteznek?

Az SSD meghajtók között az egyik leggyakoribb típus a 2,5 inches SATA SSD. Nagy előnye, hogy a szabványos mérete miatt egyszerűen behelyezhető a HDD-nek kialakított helyre, melyhez még túl nagy szerelési tapasztalat sem szükséges. Bár lassabb a másik típusú SSD-nél, felhasználása még így is hatalmas sebességnövekedést eredményez a HDD-hez képest.

Az M.2 típusú SSD-knél többféle változat létezik. A felhasznált csatlakozó szerint lehetnek SATA vagy PCIe SSD-k, utóbbi kivitelre gyakran használt elnevezés az NVMe SSD. Az NVMe a leggyorsabb típus, itt érhető el az akár 3000 MB/s-os olvasási, illetve 2000 MB/s-os írási sebesség.

A SATA SSD-k esetében a lapka alján úgynevezett B+M bevágás található, ahol két rés három részre osztja az érintkezőket. Bal oldalt 5 úgynevezett pin (lábacska) látható, jobb oldalt 6, a középső részen pedig az összes többi. NVMe SSD-k esetében az M bevágást használják, ilyenkor egyetlen rés látható a nyomtatott áramköri lap alján, a bal oldalon elkülönítve 5 pint.

Az M.2 SSD termékek a méreteikben is eltérhetnek egymástól, a szélességük lehet 12, 16, 22 vagy 30 mm, a hosszúságuk pedig 16, 26, 30, 38, 42, 60, 80 vagy 110 mm. A fenti SSD tároló változatok között kissé nehéz eligazodni, így minden esetben érdemes még a vásárlás előtt tájékozódni a megfelelő típusról. Általánosságban elmondható, hogy a SATA SSD-knél a legtöbb esetben a 22 mm széles és 80 mm hosszú, B+M bevágással rendelkező termékek szükségesek. NVMe SSD-k esetében a méretek ugyanekkorák, csak ott M bevágással legyártott lapot lehet beszerezni.

SSD meghajtók hátrányai

Mint minden elektronikai eszköz, az SSD-k is rendelkeznek hátrányokkal, ezekről érdemes néhány szót ejteni. A legfontosabb ezek közül a magasabb ár, ami felhasználói berkekben is közismert információ. Egy SSD meghajtó drágább, mint egy ugyanakkora tárolókapacitású HDD, de az elmúlt években a közöttük lévő különbség rohamos léptekkel olvadt el. Ma egy SSD nagyjából 2x-2,5x drágább az ugyanolyan méretű merevlemeznél, ezért mindenképpen érdemes a modernebb megoldást választani.

A felhasználás során gyakori, hogy a rendszer háttértár SSD típusú, így a Windows és más programok gyorsan be tudnak töltődni, és akadás nélkül futnak. Ehhez társulhat opcionálisan egy klasszikus merevlemez, mely csak filmek vagy egyéb, nagy méretű adatok tárolására szolgál, ahol nem számít a sebesség. Általánosságban elmondható, hogy ma már nem éri meg HDD-t választani elsődleges lemezként, mivel a sokkal rosszabb teljesítménye miatt nagy mértékben lerontja a felhasználási körülményeket.

Kevesebb vásárlónak hátrány az tény, hogy az SSD meghajtók általában nem érhetők el 1 TB-nál nagyobb méretben. Bár léteznek nagyobb kapacitású modellek, de az áruk miatt a legtöbb esetben nem keresik őket a vevők. Egy 1 TB-os modell bőven kielégíti az operációs rendszer és a mindennapi használathoz szükséges programok tárigényét, a nagyobb adatok tárolására meg bőven megfelel a merevlemez. Még a Gamer PC-k esetében sem jellemző, hogy ennél nagyobb SSD-re lenne szükség, inkább az olyan speciális munkafolyamatok igénylik, mint a videóvágás, játékfejlesztés vagy a nem tömörített képek használata.