Mi az a RAM?

A RAM az angol Random Access Memory kifejezés rövidítése, magyar jelentése a tetszőleges hozzáférésű memória. A hétköznapi életben gyakran használják még a véletlen hozzáférésű memória elnevezést is, ami az angol random szó félreértelmezéséből származik. A RAM írása és olvasása ugyanis nem véletlenszerűen történik, hanem meghatározott módszerek alapján, az eredeti szó arra utal, hogy bármelyik részét ugyanolyan gyorsan el lehet érni.

A memória a számítógép fő részének számít, nélküle nem indul el sem az asztali gép, sem a laptop. A feladata, hogy a processzort kiszolgálja adatokkal, amelyeket a merevlemezről vagy az SSD meghajtóról kér be. Fontos szerepe van, hiszen a processzor nagyságrendekkel gyorsabban dolgozik, mint ahogy az SSD tárolók biztosítani tudják a szükséges adatokat, a merevlemezekről nem is beszélve. A számítógépben mindenféle háttérprogramok futnak, melyek előre gondolkozva meg tudják jósolni, milye adatokra lesz szüksége a processzornak a közeljövőben, ezeket bekérik a lassabb tároló egységektől, és a felhasználásig a memóriában várakoznak. Így a RAM átmeneti tárolónak számít a CPU és a háttértár között.

A RAM-ot nem szabad összekeverni a számítógép más memóriaegységeivel, például az alaplapra integrálva található meg a ROM BIOS, ami a gép beállításait tárolja, és a kikapcsolás után is megőrzi a tartalmát. A RAM ezzel szemben addig tárol adatokat, míg áram alatt van, amint ez megszűnik, a benne tárolt információk törlődnek.

Milyen típusai vannak a RAM-nak?

A számítógépekben található központi memóriachipeknek az elmúlt évtizedekben különféle típusai léteztek. 1994-ben érkezett meg ez EDO RAM, majd 1996-ban az SDRAM, 1998-ban az RDRAM és 2000-ben a DDR SDRAM. Ez utóbbi azóta nagyjából egyeduralkodóvá vált az asztali számítógépek és a laptopok piacán, és egyre újabb generációkat fejlesztettek ki belőle.

Ezeket az elnevezés után írt számmal különböztetik meg egymástól. Az eredeti változat kapta a DDR1 nevet, a következők pedig sorban a DDR2 (2003-ban érkezett), a DDR3 (2007), a DDR4 (2014), illetve a DDR5 (2020) lettek. Ez utóbbi még nincs elterjedve, jelenleg a DDR3 és DDR4 típusú memóriák találhatók az utóbbi évek számítógépeiben.

Az eltérő típusokra oda kell figyelni, mivel ezek nem kompatibilisek egymással. Amennyiben egy alaplap egy megadott típusú DDR verzióval működik, úgy sem korábbi, sem későbbi verziókkal nem fog menni. Ez amiatt van, mert a DDR RAM generációk a paramétereikben is jelentősen eltérnek egymástól. Míg a DDR1 memória órajele 100 és 200 MHz között, adatátviteli sebessége pedig 200 és 400 MT/s között változott, addig a DDR4 esetében ez a két érték már 200 és 400 MHz, illetve 1600 és 3200 MT/s közötti. A DDR5 pedig már a 6400 MT/s adatátviteli sebességre is fel lesz készítve.

Ezeken a belső tulajdonságokon kívül a DDR memória generációk a fizikai megjelenésükben és adataikban is eltérnek egymástól. Míg a DDR1 chipek 2,5 V-os feszültséget igényeltek, addigra a DDR4 memóriák már csak 1,05-1,2 V-ot. A nyomtatott alapköri lapkán található lábacskák (pinek) száma is folyamatosan változott.

Miért fontos a megfelelő mennyiségű memória?

Az asztali számítógép és a laptop is a megfelelő mennyiségű központi memória hiányában lelassul. Az olyan modern operációs rendszerek, mint a Windows, megpróbálják a RAM modulok hiányát virtuális memóriával pótolni, amit a háttértáron foglalnak le. Ilyenkor a virtuális memória csak azzal a sebességgel tud működni, ami a neki otthont adó SSD vagy merevlemez rendelkezik, ami jócskán elmarad a valódi RAM sebességétől. Az eredmény az, hogy a processzor várakozni kényszerül, a számítógép pedig lelassul vagy sokszor rövidebb-hosszabb időszakokra le is fagyhat.

Ezen a problémán memóriabővítéssel lehet segíteni. Minden alaplapon megadott számú foglalat (slot) van kialakítva a RAM moduloknak, ha van belőlük szabad, akkor csak be kell pattintani az új modult a helyére és máris munkára fogható a gyorsabb gép. Ha nincs, akkor egy kisebb méretű modult ki kell venni, és annak a helyére lehet betenni a nagyobb RAM-ot. Asztali számítógépeknél általában 2 darab memória foglalat van, laptopoknál gyakran csak 1. A notebook memória méretben sokkal kisebb, nagyjából fele a számítógép memória moduloknál, a két típus nem kompatibilis egymással. Az asztali gépekbe és szerverekbe szerelhető RAM-ok az úgynevezett DIMM modulok, míg a laptopokba valók a SO DIMM típusok.

Napjainkban a belépő szintű asztali gépek és laptopok legalább 2, de inkább 4 GB DDR4 memóriával vannak szerelve, a kényelmes használat miatt érdemes elgondolkodni a 8 GB-on. Memóriaigényesebb feladatoknál, mint például a multimédiás tartalmak szerkesztése/konvertálása, számítógépes játék és hasonlók, nem ritka a 16-24 GB RAM a számítógépben. Mivel ez a főalkatrész egyáltalán nem a legdrágább a számítógépben, de alapvető hatással van a gyorsaságra, ezért előnyben kell részesíteni a tervezés során.

Jelölések a RAM moduloknál

A számítógépbe való memória típusoknál különféle jelölések találhatók. A DDR generáción kívül már a névben feltüntetésre kerül az órajel is. Ennek is két típusa van, a belső órajel, amin a memóriachipek működnek, és az úgynevezett effektív órajel, ami duplája az előzőnek. Ez meg is egyezik a MT/s-ban mért adatátviteli sebességgel. Például, amikor egy DDR4 3200-as termékről van szó, ott már az elnevezés megmutatja, hogy a 4. generációs DDR chipek effektív órajele 3200 MHz. Néhány esetben a MHz mértékegységet is beleírják az elnevezésbe, nincs jelentősége.

RAM-oknál találkozni még a CL jelöléssel, ami a késleltetést jelöli. Amikor a processzor lekéri a memória cellákból (CAS) az adatokat, azok egy bizonyos idő elteltével válaszolnak csak. Ez a latency, a késleltetés, így az előbbi két angol kifejezésből ered a CAS latency, röviden CL. Minél kisebb a CL érték, annál gyorsabban ki tudja szolgálni az adatokat, ezért fontos mérőszámnak számít.

Előfordulhat, hogy ugyanazon effektív órajellel működő memóriamodulok eltérő késleltetéssel rendelkeznek, például más a gyártójuk vagy egyik drágább, ezért jobb minőségű. A két adatot nem szabad összekeverni egymással. Míg az effektív órajel azt mutatja meg, hogy 1 másodperc alatt a memória hány MegaTransfer (MT) adatot tud továbbítani, addig a késleltetés azt jelzi, hány órajel alatt jelenik meg a modul kimenetén a CPU által kért adat. Két megegyező órajelű RAM-nál a alacsonyabb CL értékű termék a gyorsabb.