Ma már sokféle tárhelyet választhatsz a számítógépedbe vagy laptopodba, ráadásul a felhőtárhelyek térhódításával még több opció áll a rendelkezésedre. Ez a cikk arra ad választ, hogy mekkora tárhelyre is van szükséged, és mi a különbség a fő típusok között.
A klasszikus háttértár a merevlemez, mely egy tokban fogja össze a mágnesezett lemezeket, az olvasó- és írófejeket. A technológia már a számítógépek kifejlesztése után nem sokkal megjelent, és persze fejlődött, de gyakorlatilag ma is ugyanúgy működik. Az ilyen HDD-k előnye, hogy akár 6 TB-os helyet is biztosítanak, ráadásul az 1 TB-ra vetített költség is nagyon alacsony.
A modernebb megoldás az SSD, mely gyakorlatilag flash memória chipeket jelent egy kis nyomtatott áramköri lapra helyezve. Sokkal gyorsabb a HDD-nél, viszont drágább is. 1 TB-nál nagyobb méretben pedig eléggé ritka, és fajlagosan még többe is kerülhet a kis változatnál.
Végül pedig a harmadik megoldás a felhőtárhely. Ezt az ilyen megoldást kínáló szolgáltatóknál kell megvenned, de általában havi vagy éves díja van. A laptopod és a számítógéped erre a tárhelyre szinkronizálja az adatokat, így hardver probléma esetén is biztonságban vannak. Ráadásul van olyan szolgáltatás is, amikor a helyi gépeden nincs is meg az adat, hanem a tárhelyről tölti le a rendszer, amikor megnyitod.
Hogy melyik a legjobb megoldás, az ez esetben is sok mindentől függ. Ideális esetben csak gyors SSD háttértárt használnál a számítógépedben vagy laptopodban, ez azonban túl drága. Jobban megéri egy kisebb SSD-t beállítani a rendszer partíciónak, így az operációs rendszer és az általad használt programok gyorsan elindulhatnak. A Windows 10 például hivatalosan 60-70 GB-nyi helyet igényel, de ha már van mellette egy Microsoft Office vagy néhány más program, akkor inkább 250 GB-os SSD-vel számolj. Az internetezéskor és a programok futtatásakor is rendszerint erre a meghajtóra kerülnek az adatok. Még jobb választás lehet egy 500 GB-os SSD meghajtó, attól függően, mennyit tudsz rászánni.
A klasszik HDD-t érdemes egy másodlagos winchesternek betenni, így oda mentheted a nagyobb adataidat. A filmeknek, zenéknek vagy családi képeknek teljesen mindegy, hogy a lassabb háttértáron vannak, mivel bőven megfelel nekik ez a sebesség is. Maximum a másoláskor kell hosszabb időt rászánnod. Viszont a merevlemez olcsó, ezért akár több TB-nyi adatot is elhelyezhetsz rajta.
A felhőtárhely ma még nem 100%-os, mivel internet kell hozzá, ez pedig nem érhető el a világ minden pontján. Meglepődnél, hogy akár csak Magyarországon utazva, milyen helyeken nincs mobilinternet. Ezért a felhőtárhely főleg backup megoldásnak jó, a legfontosabb dolgaidról másolatot készítve biztosíthatod, hogy a családi képek és más adatok egy hardver meghibásodás esetén se vesszenek el. Ha nem utazol, elméletileg elég lenne csupán felhő tárhely is a HDD vagy SSD helyett, de a legtöbb operációs rendszer, köztük a Windows is ezekről töltődik be, így mindenképp kell valamilen helyi tárolóegység. A felhő tárhely amúgy nem is annyira olcsó, általában 1-2 ezer forint TB-onként minden hónapban, így viszonylag rövid idő alatt olcsóbb akár egy SSD-t is megvenni helyette.
